Vezetői összefoglaló – NIS2 megfelelés
A NIS2 megfelelésről sokáig úgy beszéltek, mint egy újabb technológiai szabályozásról, amely majd az informatikusok dolga lesz. 2026-ra ez a megközelítés végleg tarthatatlanná vált. A NIS2 ma már nem arról szól, hogy milyen eszközök futnak a háttérben, hanem arról, hogy egy vállalkozás mennyire képes kontroll alatt tartani a saját működési kockázatait. Ez pedig vezetői szintű kérdés.
Egyre több kis- és középvállalkozás szembesül azzal, hogy nem hatósági levél, hanem egy üzleti partner teszi fel az első kellemetlen kérdést: „Rendelkeztek NIS2-nek megfelelő biztonsági és működési kontrollokkal?” Ilyenkor már nem az számít, mit gondolunk a saját rendszerünkről, hanem az, hogy mit tudunk igazolni.
Miért érinti a NIS2 a KKV-kat akkor is, ha nem kötelezettek?
2026-ban a NIS2 hatása elsősorban nem közvetlen kötelezettségen, hanem üzleti láncokon keresztül érvényesül. Nagyobb vállalatok, szolgáltatók, önkormányzatok és ipari szereplők egyre gyakrabban várják el partnereiktől, hogy bizonyíthatóan kezeljék az informatikai és üzletmeneti kockázataikat.
Egy KKV számára ez nagyon gyorsan üzleti kérdéssé válik:
- maradhat-e beszállító,
- indulhat-e egy tenderen,
- mennyire tekinthető megbízható partnernek.
A NIS2 ebben az értelemben nem jogszabály, hanem bizalmi szűrő. Azok a cégek, amelyek nem tudják bemutatni a felkészültségüket, egyre gyakrabban kerülnek hátrányba, függetlenül attól, hogy formálisan kötelezettek-e vagy sem.
Mit vizsgálnak ténylegesen 2026-ban?
A gyakorlatban a NIS2-ellenőrzések és partneri auditok fókusza jelentősen eltolódott. Nem eszközlistákat kérnek, hanem gondolkodásmódot és működési érettséget vizsgálnak.
A kérdések jellemzően így hangzanak:
- Tudják-e, mely rendszerek kritikusak a működésük szempontjából?
- Mi történik, ha ezek közül egy leáll?
- Ki hoz döntést egy incidens során, és milyen időkereten belül?
- Van-e dokumentált és működő mentési, helyreállítási gyakorlat?
Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, az ellenőr vagy partner nem technikai hiányosságot lát, hanem vezetői kockázatot.
A legnagyobb félreértés: a NIS2 mint IT-projekt
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a NIS2-re a cégek technológiai beszerzéssel reagálnak. Új szoftverek, új szolgáltatások, új „biztonsági megoldások” jelennek meg, miközben a háttérben a működés logikája változatlan marad.
A NIS2 azonban nem azt kérdezi, hogy van-e megoldásunk, hanem azt, hogy hogyan működik. Ha nincs tisztázva a felelősség, nincs rendszeres kockázatértékelés, nincs gyakorolt incidenskezelés, akkor a legjobb technológia sem ad valódi védelmet.
Hogyan néz ki egy életszerű NIS2-felkészülés?
A jól működő felkészülés nem túlzottan bürokratikus, de következetes. Az első lépés mindig az üzleti működés megértése: mely folyamatok nélkül áll meg a cég, és ezek milyen informatikai rendszereken futnak.
Ezt követi a hozzáférések, mentések és reakciók rendbetétele. Nem elég, hogy van mentés, azt vissza is kell tudni állítani. Nem elég, hogy van szabály, azt minden érintettnek ismernie kell. A harmadik szint az, amikor a vezetés nem csak jóváhagy, hanem érti és számon is kéri a működést. Ezen a ponton a NIS2 már nem külső kényszer, hanem üzleti stabilitást adó keretrendszer.
Hol buknak el leggyakrabban a cégek a gyakorlatban?
2026-ra jól láthatóvá vált, hogy nem a rosszindulatú támadások, hanem a belső rendezetlenség okozza a legtöbb problémát. Tipikus kockázat, amikor egy kulcsember „fejében van a rendszer”, a hozzáférések nincsenek naprakészen kezelve, vagy egy kritikus szolgáltatás kiesésekor senki nem tudja pontosan, mi a teendő. Ezek nem technológiai hibák, hanem irányítási hiányosságok. A NIS2 ezekre világít rá kíméletlenül: ahol nincs tiszta felelősség és döntési rend, ott a működés kiszolgáltatott marad.
Miért lett a dokumentáltság üzleti érték?
Sok vezető idegenkedik a dokumentációtól, mert felesleges adminisztrációnak tűnik. 2026-ban ez a szemlélet már komoly kockázat. Nem azért kell leírni folyamatokat, mert „a jogszabály ezt mondja”, hanem mert ez az egyetlen módja annak, hogy egy cég bizonyítani tudja a kontrollt. Egy jól felépített jogosultsági rend, mentési politika vagy incidenskezelési leírás nem papírhalom, hanem döntéstámogató eszköz. Válsághelyzetben ez különbséget tesz kapkodás és irányított működés között.
A valódi kérdés, amit a vezetőknek fel kell tenniük
A NIS2 kapcsán a legfontosabb kérdés nem az, hogy „készen vagyunk-e”, hanem az, hogy mennyire látjuk át a saját működésünket. Tudjuk-e, hol vannak a gyenge pontok, és mi történik akkor, ha egyszerre több probléma jelentkezik? Aki erre őszintén válaszol, az gyorsan felismeri: a NIS2 nem plusz teher, hanem tükröt tart a szervezet elé. És ez a tükör 2026-ban már nem kerülhető meg.
Mit nyer a NIS2 megfeleléssel egy vezető?
Egy átgondolt NIS2-felkészülés eredménye messze túlmutat a megfelelésen. Csökken a váratlan leállások száma, nő az átláthatóság, gyorsabbá válik a döntéshozatal krízishelyzetben, és erősödik a vállalkozás megítélése a partnerek szemében.
Összegzés
A NIS2 megfelelés nem informatikai részletkérdés, hanem vezetői kockázatkezelési döntés. A kérdés nem az, hogy foglalkozunk-e vele, hanem az, hogy időben és tudatosan, vagy későn és kapkodva. 2026-ban ez már nem „nice to have”, hanem versenyképességi tényező.
🔗 AJÁNLOTT TOVÁBBI OLVASMÁNYOK
👉ENISA – NIS2 Directive (European Union Agency for Cybersecurity)
Olvasd el további blogcikkeinket is – it.hu
Azok a KKV-k, amelyek most rendbe teszik a működésüket, nem csak megfelelnek egy elvárásnak, hanem ellenállóbbá is válnak.
